"Semmilyen kötelezettséget nem fogalmazott meg az Európai Bizottság az M0-ás körgyűrű díjfizetőssé tételével kapcsolatban" - közölte a Portfolio megkeresésére az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóosztálya a Brüsszelből kapott információk alapján. Az viszont lényeges, hogy a díjfizetés bevezetésével felül kell vizsgálni az ún. uniós nagyprojektek listájára felkerült M0 szakasz uniós támogatási részét, hiszen bevétele keletkezik a magyar államnak.
A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok közül egyedüliként a Richter Gedeon került fel az Európai Bizottság által december elejét összeállított EU Top 1000-es K+F listára, amely az ilyen célú kiadások alapján rangsorolta a cégeket.
Több, a magyar kormány által is javasolt jelentős közlekedési, energetikai és egyéb fejlesztési projekt is megtalálható azon a listán, amelyet ma hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság munkacsoportja és amely alapul szolgálhat majd a Juncker-féle nagy beruházási program megvalósításához. A ma nyilvánosságra hozott listáról az EU pénzügyminiszterei után december közepén az EU állam és kormányfői tanácskoznak és azt követően látjuk majd a pontos menetrendet.
A magyar kormány a jövő év elejéig megteheti, hogy elfogadja az Európai Bizottság által a vitatott magyar útépítésekre vonatkozó 300 millió eurós uniós bírságot és így nem veszítenénk el ezt a fejlesztési keretet, ellenkező esetben viszont ez meg fog történni, ráadásul ezt a bírságot be is kell fizetnünk a büdzséből - mutat rá a sok éve húzódó, a Portfolio által is többször bemutatott ún. aszfaltügy aktuális helyzetére az Index Eurológus blogja.
Ma immár 12. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Korrupcióellenes Világnapot, amely csak az EU területén becslések szerint évente mintegy 120 milliárd eurós költséget jelent. Az Európai Bizottság idén februárban tette közzé az első európai korrupcióellenes jelentést, a következő ilyen dokumentum 2016-ban várható.
Sikerült kompromisszumra jutnia hétfőn a nyitott költségvetési kérdésekről az Európai Unió tagállamaiból álló Tanácsnak és az Európai Parlament küldöttségének, így elhárult annak a veszélye, hogy korlátozott forrásokkal fusson neki a jövő évnek az EU. Az alku az Európai Bizottság által átdolgozott 2015-ös költségvetési tervezetet és az utóbbi években felhalmozott kifizetetlen számlák fokozatos csökkentését foglalja magába - írja a Bruxinfo.hu. Utóbbi a magyar EU-támogatások lehívása szempontjából is kiemelten fontos, ahogy arra közelmúltbeli elemzésünkben is felhívtuk a figyelmet.
A Déli Áramlat gázvezeték tervének meghiúsulása utáni teendőkről fog tanácskozni a projektben érintett nyolc európai uniós tagállam az Európai Bizottsággal ma - közölte az unió végrehajtó szerve.
Az Európai Unió és Svájc ma átfogó nemzetközi megállapodást írnak alá, melynek értelmében Svájc részt vesz az uniós "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram egyes részeiben, az Euratom kutatási és képzési programjában, valamint a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor ITER-projektben - hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság közleménye.
Az európai uniós székhelyű vállalatok kutatási és fejlesztési beruházásai 2013-ban a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is 2,6%-kkal növekedtek, igaz ez jelentős lassulás a 2012-es 6,8%-os bővüléshez képest. Nemcsak ez számít kedvezőtlen fejleménynek, hanem az is, hogy az EU-s átlag jóval alacsonyabb a világátlagnál (4,9%), valamint az amerikai (5%) és a japán (5,5%) vállalatok értékeinél is - emeli ki a ma megjelent európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytábla alapján az Európai Bizottság közleménye. A nemzetközi innovációs trendekről írt legutóbbi saját elemzésünk:
Bár egyre több a figyelmeztető jel, mégis sok kis és középvállalkozás abban a hitben él, hogy az új uniós fejlesztési ciklusban ugyanúgy jön majd az EU-s "ingyenpénz", mint ahogy ahhoz 2007-2013 között hozzászokott. Fontos azonban tudatosítani, hogy számos népszerű pályázatnál kötelező elem lesz a visszatérítendő források alkalmazása, azaz olyan életképes fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek kitermelik például a finanszírozási konstrukciókhoz hozzátartozó kedvezményes hitel visszafizetését is. Ezt az új szemléletet egyrészt a pénz okos felhasználása indokolja, másrészt az Európai Bizottság erőlteti a tagállamokra. Utóbbi ellen, a tőkehiányos kkv-k érdekében kemény küzdelmeket folytatott Magyarország és egy friss fejlemény szerint még mindig vitázunk a témáról. Bár a csata még tart, alapvető változást nem remélhetünk, ehelyett jobb felkészülni arra, hogy például egy energiahatékonysági pályázatnál a csökkenő energiaszámlából, mint megtakarításból, kell majd visszafizetni a kedvezményes hitelt.
November végén hatodik és egyben utolsó alkalommal voltak Magyarországon az Európai Bizottság szakértői a 2008-as pénzügyi mentőcsomag lezárásának felülvizsgálata céljából. A Bizottság szakemberei üdvözölték a növekedés erősödését és dicséretet is kapott a kormány, miszerint jó úton halad a költségvetési hiánycél eléréséhez. Az államadósság alakulásával kapcsolatban azonban megint gondja akadt az EB-nek. Ezen kívül a Magyar Nemzeti Banknak is javaslatot fogalmaztak meg, de megszólaltak az Orbán Viktor által sokat emlegetett egyik céllal kapcsolatban is.
Mivel hazánk a 2008-ban rendelkezésre bocsátott nemzetközi hitelkeret több mint 70%-át visszafizette, ezért ez a fajta felülvizsgálati rendszer lezárulhat.
Az Európai Bizottság értesült a Gazprom Déli Áramlattal kapcsolatos döntéséről, de továbbra is kitart a mellett, hogy csak olyan gázvezetékeket lehet építeni a közösség területén, amely összhangban van az uniós joggal - tájékoztatta az Európai Bizottság magyarországi képviselete a Portfolio-t. A bizottság energiaunióért felelős alelnöke közben arról beszélt, hogy a projektben érdekelt felekkel december 9-ére tervezett találkozót az orosz lépéstől függetlenül megtartják.
Novemberben az idei év csaknem legmagasabb összegét, mintegy 181 milliárd forintot fizetett ki a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer a pályázóknak - derül ki a Portfolio rendszeres vizsgálatának friss eredményéből. Ezzel az idei évi összes kifizetés már mintegy 1545 milliárd forintot tesz ki, ami azt jelenti, hogy 2014-ben nagy eséllyel megdöntjük a tavalyi egész éves 1708 milliárd forintos kifizetési teljesítményt.
Bár Magyarország 2014-ben várhatóan nem fog megfelelni az átmeneti adósságszabálynak és 2015-ben is csak egy kedvezménynek köszönhetően, az Európai Bizottság az átmeneti időszak végén, 2016-ban mégsem látja veszélyben az államadósság-csökkentési mérőszám teljesítését - számol be a BruxInfo.
A kitiltási ügy csak a kezdet volt, az amerikaiak felőli nyomás erősödni fog a magyar kormányon, és ennek keretében bevetik a brüsszeli kapcsolataikat, így további kötelezettségszegési eljárások is várhatók - nagyjából ezt a fő üzenetet tartalmazza a Figyelő mai számában megjelent cikk. A lap forrásai szerint két héttel ezelőtt arról született döntés a magyar kormányban, hogy kezdődjön el a magyarok által összeállítandó kitiltási lista jogi munkája is, válaszul az amerikaiak lépésére. A feszültség tehát várhatóan tovább fog nőni a magyar kormány és a brüsszeli, illetve washingtoni illetékesek felé, amelyet idehaza az is fokozhat, hogy az Államreform dokumentummal összefüggésben jövő év elején átlagosan 10%-os leépítés jöhet a közigazgatásban.
Az előzetesen kiszivárgott tervekkel lényegében összhangban egy 315 milliárd eurót kitevő, 2015-2017 közötti időszakra vonatkozó beruházási tervet jelentett be ma az Európai Bizottság elnöke, amelynek célja, hogy Európa újból elinduljon a növekedés útján és több mint 1 millió ember kerüljön vissza a munkaerőpiacra. Az egész csomag lényege, hogy a minimális közös költségvetési források hatásfokát pénzügyi innovációk segítségével tizenötszörösére növelik, azaz leegyszerűsítve tőkeáttételes beruházási tervről beszélünk.
Fájhat a feje a kormánynak, ha jövőre minden erejével meg akar felelni a saját maga és az EU által előírt költségvetési szabályoknak. Van ugyanis egy olyan előírás, amit a jelenlegi ismereteink szerint nem fog tudni teljesíteni a 2015-ös költségvetéssel. Ezzel pedig sok mindent kockáztatna. Az már csak hab a tortán, hogy a Matolcsy György miniszterségekor kreált adósságképletet felül kell vizsgálnia, hacsak nem akar óriási megszorítást végrehajtani a kormány 2016-ban.
A legfrissebb fejlemények szerint az Európai Unió közös kasszájának legnagyobb haszonélvezői, így Magyarország is fellélegezhet, mert a holnap bejelentendő nagy európai gazdaságélénkítő csomag forrásainak előteremtése érdekében nem piszkálják meg a nekünk 2014-2020 között szánt felzárkóztatási forrásokat sem. Ettől részben függetlenül azért még mindig izgulhatunk, mert ha a brüsszeli apparátus által megcélzott 150 darab közé nem fér be év végéig a magyar Operatív Programok elfogadása, akkor a Széchenyi 2020 keretprogramból leghamarabb csak jövő nyár-ősz körül tudnánk nagy volumenben meghirdetni a pályázatokat, nem pedig jövő január-február körül. Ez viszont nemzetgazdasági szempontból is érezhető negatív kihatással járna a beruházási folyamatokra is. A Miniszterelnökség bízik abban, hogy mivel megcsináltuk a "házi feladatot", azaz múlt hétfőig benyújtottuk a 8 legfontosabb Operatív Programot, így Brüsszel tartja a szavát és elfogadja azok tartalmát idén év végéig, így nem csúszás a pályázati rendszerben.
A Portfolio megbízható információi szerint az ún. aszfaltügyben érintett programokon kívül további három Operatív Programban is vannak olyan területek, amelyekre nem fizeti ki most a támogatási számlákat az Európai Bizottság és az egyik feltárt ügy olyan súlyos, hogy Magyarország kénytelen volt elfogadni egy igen magas, 25%-os pénzügyi korrekciót, ami a gyakorlatban közel 20 milliárd forintos bírságnak felel meg. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóosztálya, illetve a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya is lényegében megerősítette a három szóban forgó Operatív Programra érvényes kifizetési felfüggesztést, de ennek okairól, illetve a konkrét vitás ügyekről egyik intézmény sem adhatott információkat arra hivatkozva, hogy folyamatban lévő ügyekről van szó. A Miniszterelnökség közben megkeresésünkre pontosította egy friss sajtóértesülés tartalmát az ún. aszfaltüggyel kapcsolatban.
Majdnem egy évvel bizonyos uniós útépítési kifizetések megszakítása után november 13-án úgy döntött az Európai Bizottság, hogy fel is függeszti a kifizetéseket Közlekedési Operatív Programban és hét Regionális Operatív Programban és egyúttal elindítja a pénzügyi korrekciós eljárást is - írja saját értesülései alapján a Bruxinfo. A lap információi szerint még mindig zajlik az a brüsszeli vizsgálat is, amely az idén tavaszig teljesen átalakított magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer kereteire és működésére vonatkozik, igaz Brüsszel fizeti azon számlák ellenértékét is, amelyek április 15. után keletkeztek és nyújtottuk be őket.
